Scolar, 2007

A+

...története nagyjából annyi, hogyan szeret bele (beleszeret-e) Zsigó bátyánk, a „közepesen vén dalszínházi kottatáros (és alkalmi súgó)” Susánkába, a kis pincérnőbe, s hogyan ébred rá, hogy a lány valahol az álmok és a valóság közötti mocsaras területen nem csak Susánka, de Selyempina is, a nimfomán kéjlány…
   (prae.hu)
De ez még csak a csontváz... jön még rá a hús... a képzelgés.

 Bán Zoltán András Susánka és Selyempina c. könyvét olvastam..., meg is kaptam érte a rosszalló pillantásokat egy negyvenes nőtől - akinek meg halálfejek lógtak a nyakában.
   (vallomás a mitolvasazutcaembere blogról)

 
Ágoston Zoltán: A szűzkurva és a kottatáros (Imitatio Krúdyi) / ÉS
Babiczky Tibor / könyves.blog.hu
Bárány Tibor: Önmaga szabad művésze / litera.hu
Becsey Zsuzsa / előfolyóirat.blog.hu
Bazsányi Sándor: Agyleves / Beszélő
-environ-: Őrült beszéd, de van benne rendszer / prae.hu
Csobánka Zsuzs: Pinakotta / műút
Keresztesi József: A győzedelmes remete / Holmi
Könyvesblog BZA-írásai 
Könyvesblog: Nem merik kérni a boltokban - interjú
Margócsy István: ex libris / ÉS
murci freeblog
murci.blog.hu 
Nagy Bandó András: Mondhatta volna szebben... / bando.hu
Nagy Sz. Péter: Posztmodern romantika / kritikaonline.hu
Sántha József: Fénypor / Jelenkor
Sirbik Attila: A hiány jelenléte / symposion-line.hu
Szász Eszter interjúja BZA-val: Élet a Susánka és Selyempina után, kultúrpart.hu
Tarján Tamás: Kamaraoprea / kultúra.hu
Tóth Enikő: Kinek kell a szűz nő? / graffiti.hu
Závada fül(hátlap-ogató)szövege
részlet/Holmi 

 Olyan sokrétű ez a pici kötet, mint egy… bárcás k...a öle – majd óvatosan az ujjnyalogatással, a sokrétű jelentések közt lapozgatva… :)
   murciblog

 És az olvasó már az első oldalakon összezavarodik. 
   Bárány T.

Bán Zoltán András leleménye az egyik legszebb könyvcím a világirodalomban, de főleg magyarul zsibogtatja meg a szívet és más belsőségeinket.
   Esterházy P.

Olyan részletkérdésekkel lehetne kezdeni, hogy megvolt-e Zsigónak Susánka, hogy az arcára élvezett-e Selyempinának a kottatáros, vagy hogy tényleg borotvált-e a pincérlány. Mert nyilván ez izgat mindenkit. De Bán hamar zavarba hozza az olvasót, ...
   Csobánka Zsuzsa, Műút

  Susánka szívbe markol, Selyempina felszop.
   uő

  A vörös postakocsi és a Susanka történetének ideje nagyjából egybeesik, 1910 körül zajlanak, még akár Krúdy is ott ülhetne valamely bejzliben, ahol regényünk szereplői téblábolnak, ha a visszatekintő rezignáció, s nem egy új regényvilág megteremtésének a szándéka vezetné az írót.
   Sántha J. 

 ...a Susánka és Selyempina világát egybefogó stílus, elbeszélői hang megkapó ornamentikája a maga közvetlenségében könnyen színtiszta modorrá válhatna, s ennélfogva igényli a közvetítettséget, az irónia ellensúlyát. Ezt a terhet Bán könnyed, ám jól megfontolt mozdulattal a jelentésíró sejtecskék vállára pakolja, s így az ő szólamaikból áll össze, montírozódik az elbeszélés nyelvi világa:
„Furcsán járt az idő; mintha az összes évszak egybekeveredett volna; Zsigó teliholdas őszt kívánt maga köré, rókaszínű lombok alatt szívmelengető mézes mélabút (az Agyközpont itt átveszi egy irodalmias hajlamú jelentésíró kitételét), aprózó léptű esőt netán, növendék szellőt, mely behúzott karmokkal simogat. Ám helyette mindenféle régi szélemlék facsarta orrát, karcos teleké, kamaszos tavaszoké; a nap sütött, de bágyadt holdvilágképpel, néha csapadék mozdult, hó meg eső elegye – hazug víz."
   (Keresztesi J., Holmi)

9. Bohémélet, Otello, La Traviata 

15. az Elbeszélés Szelleme : Th. Mann

21. "boldogult ifjúkorában"

23. Péterfy Jenő, aki 1899-ben a Fiume–Budapest vonaton lőtte főbe magát

80. Don Giovanni

81. Szöktetés a szerájból 

-Kik voltak szépírói voltodra a legnagyobb hatással?
-Erre a könyvre Krúdy, de ez teljesen öntudatlan volt, csak utólag vettem észre, meg aztán mindenki emlegette, ergo nyilván igaz. Konkrétabban hatott Liszt kései zongoraművei, Descartes, Wittgenstein és Tzvetan Todorov, utóbbitól egész pontosan a Bevezetés a fantasztikus irodalomba című remek tanulmány. Ugyanis a Susánka... szerintem a fantasztikus irodalom zsánerébe tartozik. De ebben tévedhetek.
  (BZA-interjú)

A kritikák nyomán:
Flaubert (Bovaryné kocsiútja, ill. "Az érzelmek iskolájára emlékeztető, tapintatos és visszafogott végjáték")
Cholnoky V. és Márton László (poétikai nyelv)
Kierkagaard (Vagy-vagy)
Kafka (Agyközpont)
Babits (Esti kérdés, ld. Margócsy)

BZA nagyon jó író - mikroszinten mindenképp, úgy értem, a szövegei egészét nézve már gyakran megengedi magának a túlzásba vitt ismétléseket, ezeket kritikusai is felrótták neki. De a mondatai remekek, amilyen képeket pedig megfest egy-két szóban, azok csak a legnagyobbakra - Krúdy, Móricz - jellmezőek. Éppen ezért ajánlom őket tanulmányozásra, és aki ráismer bennük egy krúdycizmusra, stb., az jelenetse a blognak! :)

A kisregényt a Szindbádok folytatásnak nevezni azért sem túlzás, amiért, és ahogyan, Zsigó a történet (képzelgés?) végén a fürdőbe indul (p103.) Mert ha ugye twitter-szintű "tömörséggel" foglaljuk össze a Szindbádokat, az úr fürdőbe indul, csak későn ér oda - kb. ennyi maradna a cselekményből... De méginkább méltó viszonyítási alap a szöveg brilliáns stilusa. Mert olyat még Krúdy sem tudott, hogy "combig felnyaló harisnya"... Ilyet csak az tud, aki Krúdy örökökébe képes lépni.

Ráadásul Mőbiusz-szalagként, újraolvasásokat kikövetelő szöveg.

babits_mihály cholnoky_viktor descartes_rené flaubert_gustave kierkegaard krúdy_gyula mann_thomas márai_sándor márton_lászló péterfy_jenő todorv_tzvetan wittgenstein l:magyar m:kisregény r:bán_zoltán_andrás