ha a blogunk NEM TECCENE...

Címkefelhő - a lényeg (klikk!)

Utolsó kommentek

Látogatók

Ezmiez?!

HU(ngarológia)

Akiket már 'kifiléztünk'

Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött

2009.05.03. 22:59 szamárfül/pável

Szépirodalmi, 1974

antivárium.hu , a Horatius-képről egy elemzés/Tamás Ábel , érettségi.com , doksi.hu , a "spenót" M.Zs.-fejezete , a teljes szöveg ,

B

 

 

 
9. o.: "elhatározta Veres, hogy megírja azt akenény cikket a Világba...

15. Flaubert először:  "Az albíró elgondolkozva nézett a két tanítóra. Bovarynéra gondolt, akinek az esete oly nagyszerű volt, de amely nem fog ismétlődni soha. Nincsen olyan nagy nő a kisvárosban... Ahhoz, hogy valaki olyan arányúvá fejlődjék, ahhoz valami nagy kultúra kell... Micsoda karikatúrája ez a világ, amiben élünk, a karikatúrának... Ez már a közönségesség. Az unalmas, egyszerű közönségesség... Hol vannak azok a színek, hangulatok, amiket a francia kisváros ködös emléke a könyvön keresztül, meghagyott... Ott színe, illata van az életnek... De itt olyan józan, olyan szimpla minden... nem lehet valami közönségesebb, mint egy házasságtörés ebben a társaságban."
(Flaubert-rel kivételt is teszek: minden B.-említést jelölök, nem csak az elsőt, ahogy szoktuk.)

25. Horatius - lásd a fenti linket

26.  "Könyv nélkül tanulták valamikor ezt az ódát, de már csak az első sorokra emlékezett. Azt is tudta, hogy az első két sornak "negyedik aszklépiadészi sor" a neve."

38.  "- Vajon megvette már Gacsal a Fidibusz új számát? - mondta magában. Iszonyú mohó nemi izgalom vett erőt rajta, s azonnal elhatározta, hogy megy Gacsalhoz."  (korabeli diáklap? bulvárlap??)

58.  "Márpedig lehet-e elképzelni egy csak némileg tisztességes klasszika-filológiai szakkönyvtárat a londoni Malthers-kiadványok nélkül, amelyek az összes latin és görög auctorokat az egyedül legtökéletesebb szövegkritikával s az összes jegyzetekkel adják, amelyeket két ezredéven át bárki is tett az illető auctorokra. Sajnos, a magyar nyelvi értekezések kívül esnek a különben kiváló kiadó ismeretén, s így Kopó tanár úrnak doktori értekezése nincs a Cicero-magyarázatokban, pedig éppen Cicerónál úgyis mindegy volna már ez a kis bővítés, mert Cicero hetven kötet a Malthersben..."

66.  "Levette a kalapját s megtörülte a homlokát.
És ekkor valaki a vállára csapott:
- Jó reggelt, Bovary úr!
A tanító visszafordult. Az albíró volt."

70.  "- Sok érdekes van itt a kisvárosban - mondta az albíró -, de azért borzasztó sok a sablon. Hát nem unalmas, hogy itt az a derék mészárosmester is, hát muszáj annak olyannak lenni, amilyennek a vicclapok ismerik a mészárost. Mintha a Fliegende legrégibb köteteiből mászott volna ki. Vastag, potrohos, bütyökorrú - az embernek elmegy a kedve az élettől, ha látja, hogy ennyire nem telik semmi, de semmi eredetiség többé a természettől..."

72. "Na, ezt az egyet nem ereszti ki a körből. - S maga elé képzelte a szép kis tanítónét, aki egész éjjel izgatta a fantáziáját, az igazi kisvárosi extrapéldányt, aki hálát ad az istennek, hogy megdöglöttek a malacok... S egészen természetesen szólt:
- Kedves Bovary úr...
Megállott, meghökkent, már leste, nem szalad-e el a vad, pedig még nagyon messze van arra, hogy puskát fogjon rá...
A tanító csodálkozva nézett az albíróra.
- Veres vagyok, kérem, Veres Pál.
- Kérem - tette rá a kezét figyelmesen a tanító karjára, s eltussolva mosolygott -, semmi... Ez a név már valóságos rögeszmém. Semmit sem jelent... Hanem legyen nyugodt, már egészen tisztán látok a dologban."

80. "- Daloljon valami régi dalt... - mondta egy percnyi szünetben.
Az asszony habozás és kétkedés nélkül dalolta:

Hervadj, hervadj száradon
Mit nevetsz reám,
Hév nap, akit megsütött
Hervadj violám.

Gondosan neveltelek,
Ablakom megett,
Reggel, este öntözém
Barna földedet...
"

?

91.  "- Nagy feneket kerítenek mindennek! Ennyit tudnak a férfiak! Ahelyett, hogy kitalálnák, mi az igazság.
Nevetett, s az arany foga kicsillant piros, széles, szépmetszésű ajkai közül. Az albíró felnevetett rá.
- Na, Bovary úr, megvan az igazság - mondta s poharához nyúlt."

138.  "Veres Pál még ott állott. Nehezen indult el. Szórakozott volt.
- No, csakhogy a feleségemnek nincs baja, a többit nem bánom... azaz, hogy... Kár azért a fiatalemberért - s búcsúzóra megemelte a kalapját. - Bizisten a nevét se tudom. Ő se tudta az enyémet. Mindig valami Bovari úrnak szólított, pedig többször mondtam neki, hogy Veres Pál vagyok. Ami mégis nagy különbség!..."

 

 

 

 

aszklepiadész biblia cicero_quintus_tullius flaubert_gustave fliegende_blätter világ l:magyar m:regény r:móricz_zsigmond  

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: világ biblia cicero quintus tullius flaubert gustave fliegende blätter aszklepiadész

A bejegyzés trackback címe:

https://evocatio.blog.hu/api/trackback/id/tr981100402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.