Sütő András, Balkáni gerle, Helikon, 1999.
(Részlet a fülszövegből: „Agárdi Gábor a Balkáni gerlének sajátosan erdélyi tematikája kapcsán többek közt megállapította: »Egy színműben teljesen mindegy, hogy mi a konfliktus oka. Maga a jelenség valódisága a lényeg.«” )
p. 7. Mottó: „Vivere non est necesse!
Mentiri necesse est!”
(a Pompeiustól származó szállóige parafrázisa: ’Élni nem muszáj! Hazudni kell!’, eredetileg: „Navigare necesse est, vivere non necesse!” [’Hajózni kell, élni nem muszáj’]);
„Alias iacta est” [Ella] (a Julius Caesartól származó szállóige helytelenül, helyesen: „Alea iacta est.” [’A kocka el van vetve.’]);
p. 8. „Alias iacta est” (p. 7.) („Alea! Alea! Ellácskám, az Isten áldjon meg!” [Medárd]); Vörös Lobogó (folyóirat);
p. 14. „Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” [Ella] (Biblia);
p. 21. „[…] hát minek képzeled magad, egy Tárzánnak és engemet bőgőmajomnak az erdélyi dszungelben?” [Zsófika] (helyesen: Tarzan, Burroughs, Edgar Rice [1875–1950] amerikai író alakja a Tarzan-regényekből [1912–1965/1996]);
p. 28. „[…] Mi van itt? Sodoma, Gomora lett a házamból?” [Ella] (Biblia);
p. 29. „Megállj csak, szemérmetes Erzsók!” [Ella] (Petőfi Sándor [1822/1823–1849 (?)] alakja A helység kalapácsából [1844]);
p. 39. „Az egyetemes promiszkuitás ellenére a mai világban is a polgárok, parasztok, diáklányok, segédmunkások közt is vannak Rómeók, Júliák, Trisztánok és Izoldák, holtig tartó szerelmek, uram!” [Medárd] (Shakespeare, William [1564–1616], Rómeó és Júlia [1595]; Trisztán és Izolda legendája egy középkori romantikus tragédia);
p. 40. „Tudja ön, hogy hány éves volt Shakespeare Júliája?” [Medárd] (p. 39.); „Szendrey Júliát hozom fel önnek! Mennyi ideig kutatott a fejéregyházi csatában elhunyt férje, Petőfi Sándor után?” [Medárd] (p. 29.);
p. 41. „Mást mondok! Szemem előtt igazolódik a mitologikus hagyomány, miszerint Isten az embert a saját képére és hasonlatosságára teremtette, figyelem! – férfinak és nőnek egy személyben.” [Medárd] (Biblia); „Nem akárkit keres a lányom, várakozása nem ábrándozás, mely kancsalul, festett egekbe néz…” [Meárd] (Idézet Vörösmarty Mihály [1800–1855] A merengőhöz [1843] c. költeményéből);
p. 60. „Akkor a bibliai Ruthnak szavaival mondanám neki: […].” (Biblia);
p. 61. „Shakespeare Júliája például csak tizennégy éves volt!” [Medárd] (p. 39.); „Mennyit ittál, hogy Shakespeare-rel jössz elé nekem?” [Ella] (p. 39.);
p. 70. „Brazíliai jótevőm, atyai barátom, Cyprianus Teodoro tiszteletére vettem föl e nevet […].” (utalás talán Cyprianus, Thascius Caelilius [200 k.–258.] karthágói püspökre, íróra; esetleg Cyprianus [V. század eleje] ókeresztény költőre);
p. 92. „[… ] sokkal kisebb bűnökért bocsátott özönvizet az emberekre [ti. az Úr].” [Demeter] (Biblia); „Távozz tőlem, Sátán” [Demeter] (Biblia);
p. 94. „De megátkozott minket a pap, megnyuvaszt az Isten, özönvízzel!” [Rupi] (Biblia); „Noé is magyar volt, ő is borissza volt!” [Mózes] (Biblia);
p. 100. „[…] vivere non est necesse! Mentiri necesse est!” [Mediár] (a Pompeiustól származó szállóige parafrázisa: ’élni nem muszáj! Hazudni kell!’, eredetileg: „Navigare necesse est, vivere non necesse!” [’Hajózni kell, élni nem muszáj’]).
Megjegyzés: a dráma rengeteg folklór elemet tartalmaz: a házasságkötéshez kapcsolódó játékos verseket, énekeket – ezek közül három dal (kottával együtt), és egy versike megtalálható a kötet „Függelék a Balkáni gerle című színdarabhoz” részében (p. 101–104.)
Megtekinthető a darab Nemzeti Színházban bemutatott ősbemutatójának (1998. október 2.) plakátjáról készült másolat is (p. 105.) – a kötet ennek az előadásnak a szövegét adja.
Ezeken kívül a kötet tartalmaz egy „forrástájék-rajzolat”-ot is – ahogy a szerző nevezi – naplójegyzetek formájában a könyv „Napló” című részében (p. 108–205.).
biblia burroughs_edgar_rice petőfi_sándor shakespeare r:sütő_andrás
Utolsó kommentek