Scolar, 2008
[két elbeszélés: Apám volt; Kotányi főhadnagy és a H. c. kisregény.
Első megjelensési helyük: Árgus 2006*;  Holmi 1999;  Holmi 2001-2002]

*állítólag már 2000-ben elkészült, de nem akadt kiadóra...

A+, B+, B

Az Apám volt maró hangú pamfletjének távoli és megközelíthetetlen hőse, a holokauszttúlélőből lett sikeres író saját sorsának foglyaként lepleződik le. A Kotányi főhadnagy ávós tisztjének a haláltánca sajátos, már-már bizarr fénytörésben mutatkozik meg, jócskán távol esve az 1956-os forradalom eseményeinek megszokott ábrázolásaitól. Az operai szcenírozású bosszútörténet, a Hölgyszonáta esetében pedig jó ideig az sem bizonyos, hogy egyáltalán ki szövi a történet fonalát; az elbeszélés zenei logikával felépülő prózanyelve rendre különös utakra tereli az olvasót.
   (Scolar)

...andalítóan szépen ír. Nemcsak új képeket köszönhetünk neki,  de egy új Krúdy csodálatos mellérendelő szerkezetű áriáit, szürreális képeket és álmokat és az őrület expresszív vízióit is.
   (Nagy Sz. Péter)

Ha csak egy-egy dolgot lehetne megnevezni, a Hölgyszonáta szerintem a nőkről, az Apám volt Kertész Imréről, a Kotányi főhadnagy pedig, mondjuk, a forradalomról, vagy a bűnről és a bűnhődésről szól...
   ( Teslár Ákos)

Bazsányi Sándor: Agyleves / Beszélő
Benedek Anna: Vájt fül / litera.hu
Jánossy Lajos: Csont nélkül / litera.hu
Könyvesblog BZA-írásai - köztük Valuska László: Leszámolni Kertész Imrével
László Emese: Paranoid hármashangzatok / ÉS 
Nagy Sz. Péter: Posztmodern romantika / kritikaonline.hu
Szegő János: Bánregény / revizoronline
Teslár Ákos: A komplott BánZA - komplott ez? / műút.hu
libri , scolar kiadó  

Apám volt

Abban az értelemben valóban hódolat, hogy a mű írója apanyelvként ismeri Kertész esszéizáló irodalmi retorikáját, és amikor azt idézi, akkor annak nagyságát és kiválóságát méltatja. De ezzel a gesztussal – ahogyan a megszólalásig vagy még azon is túl úgy beszél, mint a regényíró vagy esszéíró (pláne esszéregényt író) Kertész Imre – le is leplezi a megidézett stílusát.
   Szegő János / revizoronline

...hódolat... Kertész Imre előtt
   BZA jegyzete

Tulajdonképpen csak az Apám volt remekműről kellene szólni. A kegyetlenül ironikus, bölcs, bujkáló pamfletről.
   Nagy Sz. Péter: / kritikaonline.hu

Tény, hogy korábbi írásaiban Bán a legnagyobbak között emlegette Kertészt, műveit — A kudarcot különösen — nagyra becsülte. Persze lehet, hogy már akkor ironizált, vagy ami még valószínűbb, és ahogy hírlik, azóta megváltozott ez a felhőtlen viszony, ld. a címet. De ha biztos forrásból tudnánk is, hogy Bán gúnyolni, bántani akarta Kertészt, és művét csak a vicc kedvéért álcázta hódolatnak, a szöveg olvastán azt kellene mondanunk, ez nem sikerült neki. Valami érdekesebb viszont igen.
   ( Teslár Ákos: / műút.hu)

Apám el akarta kerülni a sikertelen könyvet író író szégyenteljes szerepét, ám egyszerre csak, teljesen váratlanul, a sikeres könyvet író író általa ugyancsak szégyenteljesnek vélt szerepében találta magát.
   (18. o.)

p5. "Hommage á Kettész Imre"

8. "kedves Niezschéjével szólva..."

10. "..az apaság.. mint egy nagy író mondja, voltaképpen meggyőződés kérdése"

Telis-tele utalásokkal Kertész Sorstalanságára, a Kaddisra, sőt a még meg sem írt (!) Kudarc c. írására (én úgy éreztem), illetve a Nobel-díj előtti és utáni recepcióra... - utánira annyiban, hogy némileg átírta a kötetbe adás előtt - mint ahogy ez történt a kötet minden írásával.)

A szerzői jegyzet és a kritikák nyomán:

 Hegel, Kafka, Arany J. - mert pl. ered. a Bolond Istók c. regényterv részlete lett volna; Rabelais, Berda J.

..és Márton László 1997-es Jacob-ja is kelisti ihletésű.

Kotányi főhadnagy

részlet

p31.   a felkelők szórnak ki mindenfélét egy lakás ablakán, a könyvek közt Lenin, Mikszáth (bizonytalan a narr.) 

52.-58.: mulatozó felkelők, elhangzik a Szózat, a Hinmusz és a Nemzeti dal is 

54. a kidolbált holmik már az utcán: Kotányi felvesz egyet, majd visszadobja - "talán Tolsztoj"

A szerzői jegyzet és a kritikák nyomán még: Kleist és Márton L.

Hölgyszonáta

"Gondolkodom, tehát vannak" - adja Robert szájába az alapgondolatot az Elbeszélés Jelleme - így ironizál ismeretelméleti, alkotói kételyes zavarában az író.  Robert az őrületbe hull s vele együtt nem csak az elbeszélő, az elbeszélés, de maga a történet is, mely különben sem nagyon érdekli Bán Zoltán Andrást.
   Nagy Sz. Péter / kritikaonline.hu

Robert, azaz az Elbeszélés Jelleme, egyszerre több világot lát maga körül, valódi- és tévképzetekkel, halottakkal (természetesen halott apával) és élőkkel, emlékekkel és álmokkal, de mindenekelőtt nőkkel. Szövegét nem ő alakítja, sokkal inkább elszenvedi azt, narrátori mandátumát átadja az Elbeszélés Jellemének, és megszűnik a regény világán belül minden egyértelmű támpont...
   Szegő János / revizoronline

A szerzői jegyzet és a kritikák nyomán:   T.S. Eliot; Garaczi (Valuska L.),

 A cím C. Ph. E. Bach (+1788) Damensonate-ja, ill. Somfai László 1979-es Haydn-szakmunkája nyomán.

 Egy "őrült tanácselnök", Daniel_Paul_Schreber memoárját is felhasználta - mivel sokszor hivatkozott irodalom a psztichiártriában... - aki Fraudot és Canettit is megihlette, ergo ők is idekerülnek címkének.

 A megidézett filozófusok: Descartes, Hegel, Hume, Kant, Kierkegaard (pl. „a há­zas­­ság egy esztétikai hangábra"), Spinoza, Wittgenstein és főleg: Goethe.

az elbeszélés szelleme - Th. Mann - nyomán az "elb. jelleme" BZA-nál

..és Robert Walser elmegyógyinézetben élő író.

berda_józsef descartes_rené eliot_t_s garaczi_lászló goethe hegel hume_david kafka_franz kant_i Márton_László freud_sigmund canetti_elias mann_thomas kertész_imre kierkegaard kleist_heinrich_von kölcsey_ferenc krúdy_gyula lenin mikszáth_kálmán petőfi_sándor rabelais_francois schreber_daniel_paul spinoza tolsztoj_l_ny vörösmarty_mihály wittgenstein l:magyar m:elbeszélés m:kisregény r:bán_zoltán_andrás