Self Pity
I never saw a wild thing
sorry for itself.
A small bird will drop frozen dead from a bough
without ever having felt sorry for itself.
Self Pity
I never saw a wild thing
sorry for itself.
A small bird will drop frozen dead from a bough
without ever having felt sorry for itself.
Könyvmolyképző, 2008
ford. Szűr-Szabó Katalin
[The Blue Castle]
[frissítve: szamárfül/pável]
Magvető, 2010
moly.hu, részletek:könyvesblog, moksha , könyvesblog/wolferl
Rengeteg találatot nem észlelhettem, lévén még mindig csak medvebocs az EP-filológiában, de azért hajrá, lehet segíteni, be! :)
(A zenei utalások jegyzéke pedig Dün kolléga mazohista reszortja..., így ez most elmarad, pedig lenne mit .-)
(kieg.: továbbra is mindenkit lehetőleg csak első megidézésével említünk.)
Olvasása közben beírtam ide minden költőt, akit csak eszmbe juttatott az első kötetes szerző.
Remélem, Csokonai azért mindenkinek nyilvánvaló...:)
Persze a jelölteknél jóval több lehet... Ettől népjáték az evózás.
Magvető, 2009, ford.: Rakovszky Zsuzsa
"Az angol királynő éli az uralkodók dicsőséggel teli, ám roppant unalmas életét: gyárakat látogat, fogadásokat ad, megnyitja a parlamenti ülésszakot, negyedszerre is megnézi a Niagara-vízesést, és minden héten kötelezően meghallgatja miniszterelnöke érdekfeszítőnek éppen nem mondható beszámolóját. Ám egy szokványosnak induló napon, mikor az udvari kutyafalka megtámad egy mozgó könyvtárat, a királynő élete egy csapásra megváltozik: menthetetlenül rászokik az olvasásra."
Sok egyéb író - főként Thomas Mann - említése mellett egy magyar is: Márai (csak őt kapni mint egyetlen magyar írót a reptéri könyvesboltban)
Ha arra képes egy író, hogy elllopja Sartre sírkövét, akkor feltételezhető, hogy jelentős hatással volt rá. Ez történhetett a kolumbiai Arnulfo Valenciával, akinek hagyatékában most találták meg a zsákmányt, több darabban.
[Reading Lolita in Tehran]
Európa, 2007
ford. Sipos Katalin
A moly.hu-n össze is szedték egy "polcra" a könyben említett könyveket (klikk!):
medalionok Erzsébetről
Ulpius-ház, 2009
moly
C
Most olvasom R. Várkonyiál (2009:5.) - nem emlékeztem rá: Voltaire beleírta Rodostót, sőt Rákóczi fejedelmet is...
Szárnyak titka: Egmont-Hungary, 2000 (ford. Jászay Gabriella)
Skelling - Szárnyak és titkok: Pongrác Kiadó, 2009 (ford. Cséplő Noémi)
ford. Módos Magdolna
Gabo, 2009.
A kilencvenes évek elején, egy óceániai szigeten Bougainville-en játszódik az új-zélandi író, Lloyd Jones regénye, amelynek főszereplője és egyben mesélője a tizenhárom esztendős bennszülött kislány, Matilda. Ő és édesanyja kettesben vészelik át a szigetet sújtó polgárháborút, ami miatt nemcsak mindennapi életük borul fel, sokan (túlnyomórészt a fehér lakosok) el is hagyják a helyet. Az elhagyott iskolát egy különös alak működteti tovább: Mr. Watts a "falu bolondjaként" volt addig közismert - sovány, tragikomikus alak, aki időről-időre talicskán sétáltatja meg bolond, kövér feleségét. Mr. Watts azonban elvarázsolja a gyerekeket, különösképp Matildát azzal, hogy nap mint nap hangos felolvasást tart Dickens Szép remények című művéből. A történet szereplői sorra elevenednek meg a dús fantáziájú kislány számára, különös tekintettel Mr. Pipre, aki egy idő után mintha kilépne a lapok közül... A varázslatos hangulatú regény kellemes ízelítő a hazánkban kevéssé ismert új-zélandi irodalom legjavából. (kello.hu)
Európa, 1974 (ford. Szilágyi Tibor) (Eredeti cím:Excluded from the cemetery)
Európa, 2001
Utolsó kommentek