Európa, 2003
ford. Bába Iván
Legeza , szerző/wiki , Európa Kiadó
Geopen, 2008
[Noruwli szo mori]
ford. Erdős György
könyvesblog , wiki , a címről még a leiterjakab blog is , könyvtárosok könyves blogja , interjú a sorozatszerkesztővel/mr2 , Peti bácsi bizarr kiskönyvtára
Háló : szinopszis
Pécs : Jelenkor, 1996
"...a Háló alapvetõen realista könyv, annak ellenére, hogy az álmok és az éberálmok valóban fontos szerepet játszanak, nemcsak ebben a könyvben, hanem az életemben is. Az álomlét éppen olyan fontos az életemben, mint a hagyományos értelemben vett, „konkrét" létezés. Néhány évvel ezelõtt, eléggé fáradságos módon, elsajátítottam annak a technikáját, hogyan emlékezzem vissza rendszeresen az álmaimra, hogyan lehet generálni az úgynevezett lucid álmot. Ez egy köztes állapot a klasszikus álom és az ébrenlét mezsgyéjén, amelyben az embernek még az a lehetõsége is megmarad, hogy esetleg beleavatkozzon az álom alakulásába. Többek között ilyen jellegû, látott élményeimrõl és tapasztalataimról számolok be a Hálóban." (interjú Németh Gáborral)
A Bródy-díjnál
Néhány találat kivételével (Th. Harris, Kafka, de Sade, stb.) az evo-k a szerző saját jegyezetein alapul. (Ezúton is köszönjük... :-)
(Faulkner, William, 1897-1962)
ford. és az utószót írta Viktor János
Európa, 1959
Megjelent az Eridj, Mózes c. kötetben is [Erre még visszatérünk, a másik fordítás miatt]
Nem sok említésre méltó evo volt: persze többször a Bilbia, a 9.-en "az agg Priamosz", ill. a 147. oldalon hősünk stanzákat olvas: "Nem lesz a tiéd, de el sem hagyhatod ... Szerelmed él tovább s szépsége is." - ???
Vájtfülűek brancsa : egy olykor elkeseredett, de örök optimista olvasó naplója
ford. Siklós Márta
Európa, 2008
Nick Hornby olvasónaplót vezetett egy magazinnak. Az ott megjelent cikkeket aztán gyűjteményesítve kiadták. Rengeteg szerző, könyv, film, együttes, focicsapat stb. szerepel a kötetben.
Az olvasónaplo keresései alapján van jó pár ajánló a könyvről.
Igyekeztem, hogy mindenki csak 1x szerepeljen, szóval az első említés van kijegyzetelve, mert pl. Dickenst nem írtam le többször, csak ha külön valamelyik olyan regényéről volt szó, amiről addig nem.Magyar címet írtam ahol van hazai kiadás. De lehet, hogy még így se teljes a mű.
Lisznyai Kálmán (1823-1863) válogatott versei
az előszót írta, a verseket vál. Zonda Tamás
Madách Irod. Társ., 2009
Tovább lásd murcinál: Kéjvillám és bájég I.
Könyv is van róla!
+ érdekes adalék az előszóból (Tompa Mihályról)
Válogatás köteteiből:
Tavaszi dalok, 1847
Palóc dalok, 1851
Új palóc dalok, 1858
Madarak pajtása, 1856
Dalzongora. 1858
Szavalatkönyv, 1861
Fannie Flagg: Fried Green Tomatoes at the Whistle Stop Cafe, 1987
Egy történet, amely - amellett, hogy gyönyörű - megmutatja, hogy a narratív játékosság mennyire otthon lehet az úgynevezett (elnézést) kommerszebb műfajokban is. (Ha majd ezt a könyvet is elemzik a Yale kurzusain, sőt: kötelező olvasmány lesz az ELTÉ-n, áthúzom ezt a minősítést, így.) Hasonlóan bravúros narrációval él pl. - a magasabb irodalmi kánonba szintén nem emelt - Ackroyd-gyilkosság, illetve A tíz kicsi néger, a krimi királynőjétől...
Csupán filmen láttam, ma este a FilmMúzeumon - de máris dobogós helyre ugrott elő a semmiből az olvasmány deziderátum listámon.
Szóval, a story két szála úgy fonódik egymásba, hogy a mesélőról [spoiler!!!] csak a végén derül kisejlik fel, hogy ő maga az alaptörténet főhőse.
Tkp. mindvégig sejtjük (már aki), de a szerző gondoskodik róla, ahogy ezt a hiú ötletet minduntalan elvessük: mert sokáig mintha kizárná a történet alakulása, hogy a mesélő saját életét mesélje - mert pl. jó ideig azt hihetjük, börtönben végzi - mit keresne egy öregek otthonában. Aztán annyira leköt minket a történet, hogy csak a legvégén eszmélünk rá: igen, ki más lehet ő, mint az egykori vagány kislány, aki új életet adott barátnőjének, s aki szembeszáll a Klu-klux-klánnal is.
Legalábbis én így voltam vele - lehet, nálam fejetágabb medvebocsok már az elején fixre vették volna az azonosságot. Én ezt a bizonytalanságot is nagyon élveztem a filmben. Mert végig foglalkoztatott: csak mesél, mesél a drága idős hölgy, de sosem derül ki, ő mindezt honnan tudja? És bájos, duci, No2 számú főhősnőnk, a világsztár Kathy Bates soha rá nem kérdezne.
Ami pedig a Melville-t illeti a címkesorban: egy jelenetben a derék pap, aki amúgy torkig van a helyi rosszkislány, Idgie "szabados" viselkedésével, hogy megmentse őt a börtöntől, saját bibliáját viszi magával a bíróságra: s csak később tudjuk meg: egy bekötött Moby Dick-re tett esküt... Szerintem ez is szenzációs.
rend. Robert Benton
2003
Philip Roth zseniális, összetett, tragikusan szép regénye után (ennyit a közhelyekről :) lássuk a filmfeldolgozást:
Nos, itt egyetlen olyan evo nem szerepel, amelyek a könyvben (na jó, Homért leszámítva) - ám van újabb három:
Az író alteregójának, N. Zuckermannak a házában, mikor beállít hozzá C. Silk, Kafka portréja látszik a falon;
Amikor a prof. próbálja rávenni az írót, hogy az ő életét írja meg, ígéri: A mandzsúriai jelöltnél is sikeresebb lesz (R. Condon);
S végül a fiatal Silk egy Fitzgerald művet ajándékoz szerelmének első randijukon: a Bársonyos éjt. [ld. kommentek!]
Most pedig üljünk be egy-egy órácskára a szamárpadba a Yale-en - tandíjmentesen!
(The American Novel Since 1945, final lecture on The Human Stain, Professor Hungerford)
Az 1. óra a regényről:
Magvető, 2001
KÖTELEZŐ! (A)
A fal adja a másikat, de letenni… azt nem! Nem lehet. Holvoltálfiam, hát Ott bent, nyugalom! (Látta a könyv a hajnali fél hármas levegőeget, nyitva még, aztán ahogy a borító ráhajlott az utolsó lapra, már tudtam, hogy innentől más lesz a világ. Nemcsak a lelki tükrökre való rácsodálkozás miatt, hanem a megismert közelmúlt-darabkák miatt is. Nna. Elfelejteni? Hát ezt sem lehet. Feldolgozni? Másodszorra, harmadszorra, ki tudja)
(metahari blogger)
libri.hu , bookline
Demény Péter/Kortárs , Weéry Imre/szepirodalmifigyelo.hu , Tódor János/irodalom visszavág , Rapai Ágnes/readme.cc , moly , Szekér Ditta/Zártkör , egyéb kririkák/inaplo.hu
filmszövegkönyv a neten , Nemzeti Színház-ea.
az Alföldi-film , Bartis jómondatai , wiki/Bartis , szerző honlapja
Best Translated Book Awards
Szentandrássy István karaktervázlataival
L'Harmattan, 2008
...Kalla Éva meséje a valóságból építkezik (ezért nincs nagyra nőtt őshüllő benne), s a cigány–nem cigány együttélés nehézségeit, a különböző kulturális szokások ütközését dolgozza fel, akár a kiskorú olvasó számára is érthetővé téve, hogy az emberség, a másság tudomásul vétele sokkal könnyebb, mint gondolkodás nélkül elfogadni az előítéletek által felhúzott, egyes embereket és népcsoportokat elválasztó falak létezését. A könyv ennek ellenére nem tézismű, hanem lírai történet arról, miként talál hazára a zenész cigány Rafael és családja, továbbá miként teljesül be Zoárd, a legkisebb királyfi és Bubujka, a legfiatalabb cigánylány szerelme...
(Tovább itt: amaradrom/Dékei Kriszta )
Egyéb recik: + fülszöveg/Temple Réka
kello.hu
Ami remekmű a kötetben: a rajzok. Mivel a neten nincs a könyv nagyobb részét kitevő karikaturaszerű cigányábtrázolásokból, kénytelen voltam a legjobbakat kimásolni: (néha) zseniálisak. Ízelítőül csak ennyi - nem akarunk a szegedi Csillagból blogolni :P
Tessék elballagni egy könyvesboltba, és kiolvasni: a szöveg - anélkül hogy lebecsülnénk - kb. 15 perces olvasmány, de a képeknél hosszaban időztünk:
Animus, 2008; Eredeti cím: The Tales of Beedle the Bard; ford. Tóth Tamás Boldizsár
SPG könyvajánlós gyűjteményének segítségével: ilweran a könyvvizsgálóktól, RandomSky, Chris könyvkritikája
Megidézettek:
11. Hamupipőke, Csipkerózsika (folklór, Perrault, Grimm ?)
34. Brutus Malfoy
99. VI. Henrik angol mugli király
115. "a remény örökké él" (Alexander Pope mugli költőt idézi Dumbledore)
+ Rowling egy interjúban elmondta, hogy A három testvér meséjét Geoffrey Chaucer: A bűnbocsánatárus prológusa és meséje (The Pardoner's Prologue and Tale) (a Canterburyi mesékből) ihlette. (a MEK-ben: A búcsúárus előbeszéde, A búcsúárus meséje, ford. Orbán Ottó)
A "majdnem teljesen biztos" Shakespeare-portré (Cobbe-portré) hitelességének alátámasztását a festményen található - spekulációk szerint - Horatius-ódából származó idézet is segítheti, mert az idézetet a költő egy drámaírónak szentelte.
"Principum amicitias!"
"MOTVM ex Metello consule ciuicum
bellique causas et uitia et modos
Iudumque Fortunae grauisque
principum amicitias et arma
nondum expiatis uncta cruoribus,
periculosae plenum opus aleae,
tractas et incedis per ignis
suppositos cineri doloso."
(Horatius: Carmen Saeculare, 2. könyv, 1. óda)
Európa, 2003
[The Human Stain]
ford. Sóvágó Katalin
Roth/wiki , Legeza Ilona , a filmről (+ Yale-előadások a kötetről)
A+ (Kötelező!!!)
ford. Pék Zoltán
Agave Kv., 2009
...Ebben a műfajban szárnyalhat hát Gaiman a fantáziája, s az ő tehetsége abban is rejlik, hogy nem kell túl véres dolgokat produkálnia ahhoz, hogy még a felnőtt olvasókat is a fent említett szívdobogásra és körömrágásra késztesse. Mert atmoszféra teremtésben Gaiman a nagymester. Ráadásul az ő nyelvezete még mindig sokkal szebb, mint a nagyüzembe níródott tinihorroroké. (Lobo)
+ kello.hu , m.anna/könyvesblog , wiki , bookline , részlet , egy magyar blogger: Melissa Svéd'ben , Isolde , ekultura
ford. Jávorszky Béla
Széphalom Kvműhely, 2003.
libri , Péteri Vanda , nők az Elle-ben , Pósa Zoltán/mno , Lindgren Budapesten Kertész Imrével beszélget/Czifrik Balázs ,
...és egy blog, amely értinti a regényben tkp. főszereplő, sokszor megjelenő, bizarr nevű és receptúrájú - ételt: a tüdőkásáról Ági főzőblogja
Lobo olvasónaplója , Oláh Kata/poli.hu , bookline , Legeza Ilona , wiki/Helen Fielding
Európa Kiadó, 1999 [ford. Sóvágó Katalin]
Mivel már kezdtünk némileg összezavarodni, kik tűntek fel a filmen, és kik a könyvben (én legalábbis mindenképp), íme. Ez itt a könyvben megidézett szerzők listája.
Európa, 1987 ; cop. 1971, Eredeti cím: Wide Sargasso Sea, [ford. Tandori Dezső]
Ulpius, 2007
"A Széles Sargasso-tenger hősnője: a Jane Eyre egy mellékalakja - Antoinette (Bertha) Cosway-Mason, Edward Rochester őrült felesége. A drámai feszültségű cselekmény egy végzetterhes élet állomásait mutatja be: a szorongásokkal, nyomasztó emlékekkel sújtott gyermekkort... az elárult szerelmet... a szobafogság és a téboly végső reménytelenségét - festői háttérként felvonultatva a nyugat-indiai szigetek egzotikusan vad, gyönyörű és kegyetlen természetvilága." (fülszöveg részlete)
A könyvben egyébként nincs megemlítve Rochester neve. Kár, hogy a fülszöveg egyből lelövi a poént.
Szerepel a Time Magazin "A 100 legjobb angol nyelvű regény 1923-tól napjainkig" listáján, (Time Magazine list of All-Time 100 Novels), és az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listán is.
Új rovatunkban a kello.hu kéthetente megjelenő kiadáványából, az Új Könyvek című periodikából szemezgetünk: átfutva a kiadványnak általában a felét kitevő szépirodalmi részt.
A válogatás - főleg ezen első alkalommal - felszínes és önkényes, és csak arra terjed ki, ha a recenzió megemlít egy evo-t. Vagy ha nagyon valószínű: pl. egy cseh sörkalauznál Hrabal nevének említése nélkül is szinte egyértelmű, hogy szerepelni fog a sörissza Maestro. Vagy: egy Esszék Prágából c. (fiktív) kötetnél Kafka, stb. [Vajh', mi ez a cseh fixáció?! Szomjas kend? - A szerk.]
Új rovatunk inkább csak kedvcsináló, illetve szerény képességeinkhez mérten mélymerítés a hazai könyvtermést leginkább feldolgozó szakfolyóiratból.
(A képen az ÚK idei 2. száma látható, de mi most az elsőből válogattunk. A kötetekre rákereshetsz a fenti, kello.hu címen)
Vitis Aureus, 2008
szerk*.- utószó: Praznovszky Mihály
[*nincs feltüntve, de legalább megemlítik, mikből rakták össze a kötetet: A Bakony, Emlékezések, A két ördög vára, Tünemények c. EK-íársokból.]
E.K.-ról , a Bakony régi kiadása , tartalomjegyzék , m u r c i
A Bridget Jones's Diary (1996) filmen: 2001
Csak mert most ment a tévében.
(Jó jó, pici fáziskéséssel néztem meg - de még az Evo előtti időkben olvastam. Ezért posztmodern módon most kerül ki Salman bácsi, el ne vesszen az archívumból.
Ja, és persze, olvastam róla: Jane Austen "Büszkeség és balítélet" is bejátsik (ahh, minden nők álma, Darszi herceg fehér lovon). Aki még emlékszik egyéb írókra is a műből, jelezze!)
update:
Csipkepitty is beszólt, hogy még vki kell ide - pedig őt is láttuk a filmen: Jeffrey Archer Köszi :)
update:
A regény
Lazi, 2008, [Eredeti cím: The Wings of the Dove] [Ford. Barcza Gerda]
Már majdnem bepánikoltam, hogy nem értek magyarul, de Bényei Tamás írása szerint nem az én készülékemben van a hiba: "Barcza Gerda sajnos egyáltalán nem érti a szöveg jelentős részét (alapszinten nem stimmelnek az igeidők, eltéveszti az alanyt és a tárgyat), és ahol nem ért valamit, ott a szöveg szavait felhasználva habozás nélkül és gátlástalanul odakölt valami többnyire melodramatikus pótlékot, minek következtében a magyar szöveg hatvan-hetven százaléka egyszerűen értelmetlen."
Utolsó kommentek